Mekkora törlesztőrészlettel számolhatunk hitelfelvételkor?
nyomtatásMekkora törlesztőrészlettel számolhatunk hitelfelvételkor?
Ha hiteltartozásról van szó, általában a legtöbb ember szeretné minél hamarabb „letudni” a dolgot és a lehető legrövidebb időn belül visszatörleszteni a felvett kölcsönt. Azonos hitelösszeg esetén minél magasabb a havi törlesztőrészlet, természetesen annál rövidebb a hitel futamideje, illetve a kamat mértéke is alacsonyabb lehet. A jogszabályok azonban adósságfékek alkalmazásával maximálják a havi banki törlesztőrészlet nagyságát a fogyasztók védelme, illetve a túlzott kockázatvállalás megelőzése érdekében.
Egy lakáshitel évtizedekig tartó elköteleződést jelent. Sajnos az évek során történhetnek olyan nem várt események, amelyek nehézzé teszik, vagy ellehetetlenítik a törlesztést. Ilyen lehet például egy hosszabb betegség, vagy a munkahely elvesztése. A Magyar Nemzeti Bank azért vezette be 2015-ben az adósságfék-szabályokat, hogy mérsékelje a túlzott eladósodás mértékét.
Az adósságfék-szabályok: a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM). Az adósságfék-szabályozás lényege, hogy minden 300 ezer forintot meghaladó forinthitel felvételekor vizsgálni kell a JTM-mutatót. Ez úgy számolható ki, ha a fennálló és várható havi törlesztőrészlet összegét elosztjuk az igazolt havi nettó jövedelem összegével. Adóstársak esetében a két jövedelem összegével kell osztani.
Forintalapú lakáshitel felvételekor a törlesztőrészlet nem haladhatja meg a leendő adós igazolt, legális nettó jövedelmének az 50 százalékát, a magas (havi 400 ezer forintot meghaladó) jövedelmű hitelfelvevők esetében pedig a 60 százalékot. A devizahitelekre más korlátok vonatkoznak: a JTM maximuma euróban felvett hitelnél legfeljebb 25 százalék (a magas jövedelműeknél 30 százalék), egyéb devizában felvett hitel esetén pedig maximum 10-15 százalék lehet. A JTM alkalmazásával maximálhatók a hitelfelvételkor vállalható törlesztési terhek, megelőzve a túlzott eladósodást.
A másik mutatószám, a hitelfedezeti mutató (HFM). A fedezett hiteleknél, mint amilyen a jelzáloghitel, a fedezetek (lakásérték) arányában szabja meg a felvehető hitelek nagyságát. A forintalapú jelzáloghiteleknél a hitel összege maximum 80 százaléka lehet a jelzáloggal terhelni kívánt ingatlan forgalmi értékének, euróhitelnél 50 százalék, egyéb devizában pedig 35 százalék. Pénzügyi lízing esetére az előbb felsoroltaknál 5%-kal magasabb értékek vonatkoznak.
A hitelezhetőség szabályozásának szigorú szabályaival a jegybank nem titkolt célja az eladósodás mértékének csökkentése és a devizahitelek újbóli elterjedésének megelőzése.
Érdemes azt is tudni, hogy a gépjárműhitelekre is léteznek adósságfék-szabályok: forintalapú hitelnél a folyósítható összeg nem haladhatja meg a gépjármű forgalmi értékének 75, euróhitelnél 45, egyéb devizák esetében 30 százalékát. A gépjármű lízing esetében szintén 5%-kal magasabb szintek az irányadóak.