Amit a kamatról tudni érdemes

A megfelelő hitel kiválasztásánál fontos szempont a havi törlesztőrészlet mértéke, amelyet nagyban befolyásol a kamat nagysága. Ahhoz, hogy felelős döntést hozzunk fontos, hogy tisztában legyünk a különböző hiteltermékek alapvető jellemzőivel, illetve azt is tudnunk kell, hogy mire számíthatunk a törlesztőévek során a kamatok alakulását illetően.

Hitelt általában azért veszünk fel, mert céljaink megvalósításához korábban szeretnénk akkora mennyiségű pénzhez jutni, amennyink jelenleg nincs. Az évek során összekuporgatnánk, de nekünk most kell. A bank ad nekünk, ennek viszont ára van: a kamat.

A kamat lényegében a pénz azonnali rendelkezésre állásának a díja, amelyet az adós az igénybe vett összeg használatáért köteles megfizetni a hitelezőnek. A kamatot a kölcsönösszeg százalékában határozzák meg, legtöbbször éves kamatláb formájában. A THM, vagyis a Teljes Hiteldíj Mutató egy előzetes képet ad a fogyasztóknak a hitel várható kezdeti költségéről. Tartalmazza a kamatot és számos díjat, nem számol azonban például a később bekövetkező díjmódosításokkal.

Minél magasabb a bank kockázata az adott hitel esetében, annál nagyobb lesz a kamat is. A hitel teljes kamatát több tényező is befolyásolhatja, mint például a felajánlott ingatlan értéke, az adósminősítés eredménye és a hitel célja is.  A lakáscélú hiteleknél alacsonyabb kamatra számíthatunk, mint a szabad felhasználású, vagy hitelkiváltásra nyújtott hitelek esetén.

De mi alapján számítják ki a kamat összegét? Ez hitelintézetenként nagyon változó lehet, de a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek egyik fő jellemzője, hogy kamatfeláruk nem haladhatja meg a 3,5 százalékot. A kamatfelár azonban nem egyezik meg a kölcsön teljes kamatösszegével, hiszen a teljes hitelkamat a referenciakamatból és a kamatfelárból tevődik össze.

A hitel kamatát a pénzügyi intézmények általánosan elfogadott referencia jellegű kamatlábhoz vagy hozamhoz viszonyítva is megadhatják. A legtöbb országban az irányadó kamat a jegybanki alapkamat, melyet a Magyar Nemzeti Bank monetáris ülése határoz meg. Egy másik jellemző kamatbázis például az Államkötvények hozama. Emellett vannak egyéb referencia jellegű kamatlábak is, például BUBOR (Budapesti Bankközi Kamatláb), LIBOR (Londoni Bankközi Kamatláb), EURIBOR (Európai Bankközi Kamatláb).

A hitel felvételekor még nem tudhatjuk előre, hogyan fog változni a kamatkörnyezet az évek során. A kiszámíthatóbb törlesztőrészlet miatt azonban kamatperiódusra lehet igényelni a hitelt. A kamatperiódus egy olyan időszak a futamidőn belül, amely alatt a kamat mértéke állandó. A hitel kamatát csak – előzetes értesítés után – a kamatperiódus fordulónapján változtathatja meg a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény. A kamatperiódus hossza hitelintézetenként változó, illetve a fogyasztó választásától függ. Akár a teljes futamidő hosszáig is tarthat a fixálás. Minél hosszabb a kamatperiódus, jellemzően annál magasabb a havi törlesztőrészlet összege, így mindig egyénileg kell mérlegelni, hogy hosszútávon mi éri meg jobban: a fix, de magasabb kamat, vagy az alacsonyabb törlesztőrészlet, de magasabb kamatkockázat. Mindenesetre a nagyobb kiszámíthatóságot kereső fogyasztóknak érdemes a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel védjeggyel ellátott termékeket keresniük.

Késedelmes törlesztés esetén a bank késedelmi kamatot számol fel, amelynek mértéke magasabb az ügyleti kamatnál. Ezt a díjat a késedelemmel érintett összeg után, az esedékesség napjától a tényleges megfizetésig terjedő időszakig számítják fel. A késedelmi kamat maximális mértékét jogszabály rögzíti: nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét. Ez azonban semmiképpen nem lehet magasabb azonban, mint a THM maximum mértéke.